Húsvét, már megint egy ünnep, egy hosszú hétvége, vagy hételeje. Óra átállítás után, egy órával kevesebbet aludva, vasárnap reggel 7-kor, már a hajnali csendben dolgozni megyek. Találkozom három megszállott futóval, és két kutyasétáltatóval. Hiába, a normális emberek ilyenkor még alszanak, vagy kávézva ébredeznek.. A nagyáruházak zárva, ünnep van, na. Karácsonykor is ugyanez volt, csak akkor már sötétben, reggel 6-kor az utcán voltam, a karácsonyi díszkivilágítást magányosan csodálva masíroztam a munkahelyem felé, mert hát nem ünnep az ünnep sütemény nélkül... És én az elmúlt évek alatt visszatértem oda, ahonnan elindultam, a Cukrászda világába. Kész, a kör bezárult.

Szóval, vendéglátósnak nincs hosszú hétvége, sőt, rövid sem. És ünnep sincs. Akkor kell dolgozni, amikor más pihen, vagy szórakozik. Volt, amikor az ünnepnapon végzett munkáért kaptunk külön juttatást, ez volt a munkaszüneti napon végzett munka pótléka. Meg délutános pótlékot, meg 10 után éjszakás pótlékot. Volt, amikor mosószerre adtak külön pénzt annak, aki otthon mosta a munkaruháját. Na, ezek mára mind megszűntek. Nézegettem én a bérjegyzékemet, hogy akárhány fizetett ünnepen dolgozom, mindig ugyanannyi az átutalt összeg. El is mentem a munkaügyi felügyelőségre, kiteregettem lapjaimat, és megkérdeztem, jól van-e ez így?

- Asszonyom, Önnek igaza van, és igen nagy türelme, hogy éveket várt ezzel. Elmehetünk a központba, megnézni a jelenléti ívet is, nem, ez így egyáltalán nincs jól. De gondoljon arra, hogy ebben a korban hol talál munkát??? Mert ha ezt a dolgot megpiszkáljuk, akkor önt biztos, hogy elküldik.

Így hát befogtam a számat, és hallgattam. Igaz, hogy a többi dolgozó az ünnepnapon végzett munkáért legalább egy szabadnapot kapott, én még azt sem. Amikor egyszer meg mertem kérdezni a főnökömtől, hogy én miért nem kapok szabadnapot, a pirosbetűs ünnepért, lekiabált a megszokott stílusában: Megmondanád, ki álljon be helyetted, bazdmeg??  Ilyen a stílusa, megteheti, főnök.